Közeledik a WellYes Weekend, ennek apropóján Kovács Zoltán (Kovi)-val, a YesKizomba egyik társszervezőjével beszélgettünk. Ahhoz viszont, hogy megértsük a WellYes koncepcióját, először is beszéljünk arról, hogyan néz ki Magyarországon egy táncos hétvége.
(Kovi): Nézzünk meg egy átlag bulit ma Magyarországon. Hogy néz ki egy átlag buli?
(K.P.): A csapat egy része elmegy előtte mintegy megelőző csapásként valahova szórakozni, inni. Majd utána csapatosan átvonulnak a szórakozóhelyre a nyitás után valamivel, inkább később. Persze, a bulinak egy része beszélgetés. A lányok állnak a táncparkett szélén, „petrezselymet árulnak”, a fiúk meg táncolnak vagy beszélgetnek.
(Kovi): Átlagosan egy salsa buli tényleg így néz ki. Amikor én 2007-ben elkezdtem táncolni, akkor is így nézett ki egy salsa buli, hogy lementünk szórakozni és a szórakozásnak egy része „bandázás”-ból tevődött össze. Nem feltétlenül abból, hogy táncoljon és kilométert szerezzen az ember. Manapság egy kizomba buliba az ember lemegy és az este kimondottan az emberi kapcsolatokról szól, arról, hogy azt a flow-t, amit átélek a táncban, azt minél többször megszerezzem egy este alatt. Viszont, én úgy érzem, hogy ez kezd egy kicsit személytelenné válni.
Na, és innen jutunk el gyakorlatilag a mostanában olyan népszerű magyarországi wellness hétvégékhez is. Ha megnézed, hogy hogyan néz ki ma itthon egy táncos wellness hétvége, akkor oda fogsz jutni, hogy lemész pénteken, megérkezel. Elindul gyakorlatilag egy bandázás, de már valószínűleg pénteken is vannak órák. Ha már befizettük a történetet, akkor bemegyünk az első órára. Ugye, tök jó. Bent voltunk, lefáradtunk. Mit csinálunk utána?
(Kovi): És mi a legjobb része az egész hétvégének?
(K.P.): A bandázás! :-)
(Kovi): Igen, az esti bandázás. Aztán mindenki ott ül tűkön, hogy Úr Isten, menjünk már le a buliba. Sőt, a szervezők is valószínűleg este 10-11 óra fele vagy játékokkal, vagy akármivel megpróbálnak Téged a buliba csábítani, hogy lemenjél, egyébként a rendezvény gagyinak fog tűnni, mert csak 3-an táncolnak a táncparketten. Az összes többi ember fent van és társadalmi életet él.
Oké, az első buli lement. Hajnal 3, 4, 5-ig, ki meddig bírta az egész történetet, koptattuk a parkettet, ittunk, bandáztunk, stb. Másnap reggel fel kellene kelni. Menni kellene órára, mert már kifizettem, benne van az árban. Sokan úgy vannak vele: „nem biztos, hogy felkelek, de még azért szombaton nagyjából erőt veszek magamon és fel fogok kelni az órákra”. Oké, lemegyek az órákra. Reggel 10, 11, akár délben kezdődnek az órák. Végigjárom az összes órát, van egy ebédszünetem, este 6-7-8-kor befejezem az órákat, de már hulla fáradt vagyok. Elmegyek aludni. A társaság egy része felébred hajnali 3-5 között: „már nem megyek le bulizni”, és a szombati bulit, úgy ahogy van végigaludta. A kemény mag viszont megint elkezd bandázni, megint elkezd inni, vagy beszélgetni, vagy jól érezni magát, és gyakorlatilag olyan 2-3 óra felé letámolyog a buliba, na ekkor elindul a buli. És vasárnap kezdődik elölről minden…
Általában két dolog történik: véget ér vasárnap délután 5-6 óra felé a hétvége és elindul haza a táncos. Visszagondolva, az egész hétvége egy versenyfutás volt az idővel. Tehát mi történt a hétvégén? Te azt hitted, hogy jól fogod magad érezni és kikapcsolódsz, ami részben meg is történt, viszont olyan szinten túlzsúfoltad a hétvégédet, hogy nem feltöltődtél, hanem lefáradtál. Ezek után 2-3 napot azzal fogsz eltölteni, hogy vagy pihensz, vagy túlélésre játszol.
Mi azt vettük észre, főleg, akik külföldre is járnak workshop-okra, hogy nagyon sok ember nem vesz órajegyet, hanem csak party pass-t. Akár külföldre is képesek úgy elmenni egy hetet az emberek, hogy nem mennek be az órákra, hanem csak a party-kra. Például itt van Rovinj, vagy Párizs, vagy Szlovákia. Ebből kifolyólag gondoltunk arra, hogy csinálunk egy olyan hétvégét, ami semmi másról nem fog szólni, csak az emberi kapcsolatokról, az emberekről. Arról, hogyha eljössz ide, akkor a táncon és egyéb programokon keresztül feltöltődjél. Ne úgy menjél haza, hogy hulla fáradt vagy, hanem úgy, hogy „Úr Isten mennyire jó volt”. Aki volt a Splash-en, az gyakorlatilag ezt már átélhette kicsiben. Ezt fogjuk most megcsinálni egy picivel nagyobban. (K.P.): Gondolom, nem arról fog szólni az egész, hogy napközben az embereket „ágynak” engeditek. Milyen programmal akarjátok őket a medence partjára csalni?

Információk a WellYes-ről: https://www.facebook.com/events/441090562744668/
Szerző: Kecskés Péter
