– élménybeszámoló Rovinjból –
A júniusi hőségben is táncol az ember fia, lánya, Kezdő Kata sem tett másként, Rovinjba indult, hogy felmérje a külföldi parkettet.
Levendula, hortenzia, füge és pálmafák, kristálytiszta tenger, sziklás part, salsa. Mindez Rovinjban, az Isztriai-félsziget ékszerdobozában.
Mint mindig, most is nagyon vártam az indulást. A rekkenő hőség ellenére délután indultunk Budapestről. Horvátország vadregényes szerpentinjeit öt-hat óra alatt átszeltük. A Rovinj táblánál a Nap még jó szórakozást kívánt és lebukott az Adria fodraiban.
Apartmanban szálltunk meg többed magunkkal, így mintha egy kis táborfeeling is érezhető lett volna… A kötelező tengerparti séta, és vízhőfok+mérés után, célba vettük a helyi dohánygyárat. Ez a nagyon vagány, loft stílusú épületegyüttes szolgáltatta Közép-Európa legnagyobb salsa bulijának színhelyét. Négy teremben, négyféle zenével (kubai, L.A. salsa, sensual és salsa romantica) igyekeztek a szervezők mindenki kedvére tenni. A hatalmas hűtőberendezések minden csavarjukkal és alkatrészükkel hűtötték a levegőt, de néhány óra után már mindenki úszott – nemcsak a tánc adta boldogságban. Frissülni két bárpultnál is lehetett, de a kígyózó sorok miatt néha azon kaptuk magunkat, hogy a sivatagi show forgatásán vagyunk. A kiszáradás elkerülése érdekében, némi vízutánpótlással volt érdemes a helyszínre érkezni. A padlót jól táncolható parketta, illetve padló szőnyeg borította, ami a lecsapódó párától idővel kissé tapadt – ez elkerülhetetlen volt.
Biztosan olvastátok az első buli élményemet (https://latinfo.hu/kezdo-kata-az-elso-salsa-buli/) – hasonlóan éreztem magam most is, mikor lecseréltem a cipőmet, hogy elinduljak magyar petrezselymet árulni a parkett szélére. Itthon nem nagyon fordult elő, hogy külföldiekkel táncoljak, ezért kicsit izgultam. Miután kubai salsát tanultam, a négy helyszín közül arra vettem az irányt. Nem kellett sokáig várni, jött az első felkérő. Érdekes módon, ugyanúgy táncolt, mint mi, magyarok. :) Persze, mit is várhattam volna, de mégis, így már nyugodtabb voltam, túl voltam az első külföldi lépéseken. Egy-két táncot táncoltam egy-egy fiúval. Honnan jöttél? Hogy hívnak? – csak az udvariasság kedvéért, hiszen nemhogy megjegyezni, kimondani sem tudták a nevemet, de azért kedves, hogy próbálkoztak. :)
Bátorságot merítve a kubai sikerekből, LA csíkok felé vettem az irányt. Bevallom, itthon csak a bulikban táncoltam LA salsát, órára nem jártam. Magabiztosságom az első vonalra lépés alkalmával a semmibe szállt. A hazai, biztosnak tűnő lépések ott édeskevésnek bizonyultak. A Beginner 1. level szintet sem sikerült megütnöm. A legjobb az volt, amikor az egyik srác az ujjával mutogatva megkérdezte, hogy 1 vagy 2? Egy pillanat hatásszünet után esett le, hogy a kérdés: On1/On2? Pfff, bammm… ez volt az a pont, ahol feladtam, roppant kellemetlen volt a szituáció, úgyhogy inkább orrlógatva továbbálltam. Nem szomorkodtam sokáig, levontam a következtetést: jövőre veletek ugyanitt – de addigra megtanulom a salsának eme művibb változatát is, legalább On1…
Magába kerített a „mostmármitveszíthetek” érzés, úgyhogy megcéloztam a sensual szakaszt. Bachata, kizomba, bachata, kizomba… ki ide belépsz, csak közvetlen lehetsz! Ezeket a táncokat nem táncoljuk akárkivel, de ott más volt a helyzet. Az intimitástól és az erotikától messziről izzott a levegő. Nem swingerklub-hatás – ne értsetek félre. Szabad összefonódás egy idegennel a Táncban anélkül, hogy bárki ferde szemmel nézne, vagy félreértené. Felmerülhet a kérdés; mégis, kik lehettek ott, akikkel így lehet táncolni? Ebben a teremben én sem mondtam mindenkinek igent, az ösztöneimre hallgatva választottam partnert. A testközelség ellenére egyszer sem éreztem kellemetlennek a helyzetet, mindenki udvarias gentleman-ként viselkedett. A buli hajnalig tartott, lábaimat széttáncolva, boldog fáradtságban hajtottam álomra a fejemet.
Erre az érzésre számítottam, a tavalyi tábori élmények után; egész nap órák, este party – lehet, hogy öreg vagyok már ehhez… mindenesetre a party pass (csak a bulikra szóló belépő) társaimnak is és nekem is elegendőnek bizonyult. A nappalokat fürdőzéssel, napozással, kirándulással töltöttük.
Délutánonként a parton, a káros UV sugarakat, a jótékony klave ritmus váltotta fel. Original beach party- a vízben vagy a parton, bikiniben, fürdőruhában, de mindig vízicipőben. :)
Az esték színvonalas show műsorokkal indultak. Egy kis ízelítő a kedvencekből – már a nevek is magukért beszélnek:
A fizika törvényeivel vetekedő, mesteri bemutatók után egyhangú következtetésünk: mindig van hová fejlődni, határ a csillagos ég!
Utolsó előtti nap, egész napos pool party várt bennünket az egyik közeli szigeten. A szervezés kifogástalan volt, hajókkal vitték a salsitakat, salserokat a szigetre. Tánc a medencében, a parton, animációk megállás nélkül, a hangulat hamar elérte tetőfokát és záróráig ki is tartott. A több órás napozás megtette hatását; barnára sülve kacsintottunk a kamerába:
Így telt el 5 nap és Rovinj, Isztria legszebb gyöngyszeme, több évszázados történelmi múltjával és salsás jelenével észrevétlenül belopta magát a szívembe.
Remélem Kedves Olvasó, Te is kedvet kaptál és rophatunk egyet jövőre az Adria mellett. :)
https://www.facebook.com/groups/193300927471221/?bookmark_t=group