Are you addicted to salsa? Rabja vagy a salsának? Amint meglátom az addicted szót egyből a következő jut eszembe: S A F – avagy Salsa Addicted Festival.
Idén került ötödik alkalommal megrendezésre Temesvárott az on1 és on2 salsa világát gazdagító fesztivál jobbnál jobb oktatókkal, DJ-kkel és táncosokkal a színpadon és a táncparketten. Amennyiben tényleg rabja vagy a salsának és ezen belül is elsősorban a Los Angeles és New York style kedvelői között tartod magad számon, akkor ez az a fesztivál ahol ízelítőt kaphatsz az európai salsa élet legjavából és nem is kell messzire menned!
Íme egy rövid kis összefoglaló hogy mi is történt idén Temesvárott. Aki ott volt az újra felidézheti velem néhány perc erejéig, aki kimaradt belőle azbetekintést nyerhet hogy mi vár rá a jövőben. Vágjunk is bele…
Jó hír volt a telhetetleneknek, hogy a fesztivál már csütörtök este kezdetét vette egy előbulival csak hogy bemelegedjenek az izmok és betörjenek az új tánccipők a pénteki nyitóbuli előtt.
A fesztiválra számos nagy nemzetközi DJ érkezett: A két DJ Willy (egyik Hollandiából, a másik Belgiumból), DJ Mauri (Amszterdam). De büszkén mondhatom hogy ezen a vonalon mi is érdekeltek voltunk, ugyanis talpalávalót biztosított számunkra DJ Greg is, akit itthonról már jól ismerhettek. De jeléül a magyarországi on1 és on2-s közösség biztató gyarapodásának és fejlődésének, két tanárpárosunk is a hétvégi oktatói gárdát erősítette: Barto és Dina on1 partnerwork-kel és egy bachata kombinációval lepte meg a nemzetközi nebulókat, míg Stilo és Mesi az on2 alapjaiba segített betekintést nyerni az érdeklődőknek. Mindemellett a szervezők között üdvözölhettük Szabó Lollitát aki sokat tett azért hogy ez a fesztivál igazán nemzetközi legyen és eljusson a híre Magyarországra. Ennek meg is lett az eredménye, minden eddiginél több tanulni és bulizni vágyó magyar táncos (megközelítőleg 60-70) ugrott be a kocsijába és utazott le a mindössze 3-3,5 óra távra található Temesvárra ezért a különleges hosszú hétvégéért. Megmondom őszintén nekem ez óriásit dobott a hangulatomon, igazán jó érzés ennyi ismerős arcot látni egy külföldi salsa eseményen mindamellett, hogy olyan nemzetközi táncosokkal találkozhatok személyesen, akik lenyűgöznek stílusukkal és sokszínűségükkel.
Mivel a munka nem vár így a csütörtök estét csak lélekben töltöttem Temesvárott. Pénteken munka utáni korai indulással sikerült is késve megérkezni a hivatalos nyitóbuliba. Olcsó szálláslehetőség volt bőven a városban és hála egy-két adminsztratív hibának a 3 csillagos szállásom hirtelen 4 csillagossá alakult aminek előnyeiből az egész napos workshop-ok miatt vajmi kevesett élvezhettem ki. Miután ledobtuk csomagjainkat és előkotortuk tánccipőinket, nekivágtunk a nyitóbulinak. Sajnos a fellépésekről lemaradtunk, de szerencsére a szervezők minden estére beterveztek bemutatókat, így reménykedtem, hogy majd másnap láthatok egy-két különleges show-t is.
A fesztivál egyik nagy előnye, hogy a helyszín viszonylag könnyen megközelíthető, az órák és a bulik is egy épületben voltak, sőt lehetőség volt helyben ebédelni az épületben lévő egyetemi menzán, ami kényelmessé tette az órák közti rövid szünetek hatékony kihasználását, energiáink pótlását.
A tánctér méreteivel nem voltak gondok, mindegyik este kényelmesen elfért mindenki aki csatlakozni akart a közös ritmikus mozgáshoz (több mint 600 résztvevővel közösen). A pénteki nyitóbulin nekem egy dolog volt váratlan, a meleg. Tavalyi emlékeim alapján nem számítottam rá, hamar megvolt az első zuhany, de aki már járt lent egy jobb napon a Szilvupléban könnyen alkalmazkodni tudott hozzá. Szerencsére ez a kellemetlenség másnaptól már nem okozott problémát, sikerült a szervezőknek lehűteni a „kedélyeket”. A táncparketten találkoztam táncosokkal Angliából, Franciaországból, Hollandiából, Olaszországból, Németországból, Belgiumból, Ausztriából, Szlovákiából, és még sorolhatnám. Természetesen nagy számban voltak jelen a romániai salsa képviselői is és meg is mutatták a hétvége folyamán hogy miért is a „We know how to party” a fesztivál szlogenje. A party-kat nem lehetett lelőni egyik este sem 6 előtt, sőt…
A zene folyamatosan arra sarkallt mindenkit hogy táncoljunk megállás nélkül, hiába sajgott a lábam amint jött a következő szám mennem kellett. Ha mégis sikerült kiszakadni a tánctérről a parkett mellett bőven volt hely hogy megpihenj vagy frissítsd magad az ott lévő bárnál. Az árak itt is barátiak voltak. Viszonylag alacsony költségvetéssel is össze lehetett hozni ezt a nagyszerű hétvégét.
Ahogy tavaly, a nagy terem mellet idén is volt egy romantikus terem a bachata, kizomba, illetve zouk szerelmesei számára. Csendes kis sarok a romantika kedvelőinek. Első este óvatos voltam és mivel másnap tervbe vettem az órák nagy részének meglátogatását ezért 4-kor hazagyalogoltam. Szerencsére a házigazdáink amellett hogy nagy bulizók tisztában vannak a másnapok nehézségeivel is, így szombaton csak 11-kor kezdődött az első óra, míg vasárnap 12-kor. Ezt olvasva a programfüzetben a reggeli imámba a szervezők nevét is beleszőttem.
Másnap sikerült is odaérnem az első órámra 10 perc késéssel, és ellentétben az amszterdami salsa fesztivállal, itt minden a helyén volt. Aki először járt itt az is könnyen megtalálta a termeket (kitáblázva és a segítőkész beléptető személyzet is helyén volt ha szükségét éreztük), nem volt az órarend felforgatva.
Irány az órák! Terry&Cecile, Santo Rico, Nuno&Vanda, Juan Matos, Patrick Mussendijk és még sorolhatnám. 4 teremben mentek párhuzamosan az órák, szerencsére sikerült az órák menetrendjét többé-kevésbé megtartani így nem voltak nagy csúszások. Volt külön terem a női és férfi stíluselemeket fejleszteni igyekvők számára és természetesen bőven volt válogatási lehetőség partnerwork-ök terén is mind on1, mind on2 vonalon.
A napot Terry body movement and isolation órájával kezdtem. Hát mit is mondjak… az óra végére szokásosan a béka segge alatt volt az önbizalmam, amit Mr. Terry Tauliaut body isolation címen művel nekem még csöppet sokkkk. Na de sebaj… miből lesz a cserebogár. :)
Ezután a nap további részében az on2 vonalon maradtam, és olasz illetve holland oktatók óráit látogattam, igyekeztem újabb érdekes és kellemes kombinációkat tanulni. Az utolsó órám aznap a Santo Rico tánccsoporttal volt. Eltérő országok, eltérő kultúra, eltérő hangulatú órák és tanári habitusok. Én a legtöbbet Patrick Mussendijk és a Santo Rico tánccsoport óráján tanultam. Az óra felépítése, az egyes kombinációk mind vezetési mind követés technikai magyarázata folyamatosan éreztette velem hogy igazi professzionális instruktorokkal állunk szemben. Nem volt idő elakadni az egyes részleteknél, lépésről-lépésre építették fel a kombinációt amit folyamatos párcserék közben legalább 40 salserán tudtam kipróbálni. Megmutatták az egyes részeket gyorsan, majd jó párszor lassan számolásra, aztán jöhetett zenére, és tovább is léptünk a következő részéhez a kombinációnak. Személy szerint én nagyon sok apró de annál inkább hasznos és fontos vezetéstechnikai ötletet, tanácsot kaptam és sok mindent más megvilágításba helyezett, remélem ezt már az azóta velem táncoló lányok is érzékelték. :)
Délutánra kellemes fáradtság lett rajtam úrrá, de másrészről teljesen fel is voltam töltődve. Sikerült olyan órákra eljutnom, ahol sok újdonságot láttam, tapasztaltam és tanultam. Hosszú egy nap volt impresszív órákkal. Ezek után jól esett egy könnyed ebéd helyben: egy kellemes zöldségleves, főételnek pedig roston csirkemell körettel, és mindez 700 Ft-ért! Ki se kellett mennem az épületből, nem kellett órákat sorban állni és több ezer forintot fizetni. Természetesen volt a környéken más étkezési lehetőség is aki esetleg bővebb választékra éhezett. Miközben többed magammal belevágtunk a kulináris élvezetekbe, elkezdődött a SAF Stargate válogatás.
De mi is ez a Stargate? Nem, nem a Csillagkapu sorozat folytatása, a Stargate egy tehetségkutató verseny amit minden nagyobb fesztiválon életre hívtak mostanság. Amatőr párosok, fellépőcsoportok mutathatják meg magukat a színpadon. Egy lehetőség hogy kiválasztott légy és felkerülj a színpadra a nagyok közé főműsoridőben. Itt végül két román csapat győzedelmeskedett holtversenyben és a főműsoridős fellépés mellett lehetőséget kaptak hogy idén bemutatkozzanak Párizs (Ubuntu Paris Salsa Congress) és Berlin (Berlin Salsa Congress) Salsa rajongói előtt is.
Ezután mindenki visszament a szállásra szusszani egy kicsit a szombati parti előtt. A pihenés után szülinaposaink megünneplésével indítottuk az estét, majd csapatosan átballagtunk a buliba.
11 óra magasságában jött a show-time. Ezek közül személy szerint kettőt szeretnék mindenképpen kiemelni: eltérve a megszokottól aznap este találkozhattunk valami mással is mint a salsa. Ízelítőt kaptunk a modern kortárstánc egy érdekes előadásából Marco Ferrigno & Natalia Lopez tolmácsolásában, amiben főattrakcióként a elsőszámú táncos Marco egy felfújható léggömben táncolt!
Hát mit is mondjak, érdekes volt, és határozottan más mint amilyen fellépéseket eddig láttam ilyen fesztiválokon. Melletük a másik attrakció ami megfogott – igaz ezt nagyon vártam – a Santo Rico fellépése volt. Ízelítőt kaphattunk a New York style egyik nagy nevű képviselőitől milyen is a gyors pörgős on2 – mindez olyan előadás formájában ahol az egyes mozdulatok tökéletesen illeszkednek oly módon hogy semmiféle darabosságnak, akadozásnak nincs nyoma a koreográfiában. Folyamatos lendület és energia elejétől a végéig, garantált sikerrel.
A színpadon a nemzetközi instruktorok mellet bemutatkozott több csapat is Romániából, újfent igazolva tehetségüket és tánc iránti elhivatottságukat, irányt mutatva e műfaj itthoni kedvelőinek is.
A bemutató végén a főszervező Dan és Lolita megköszönte – díjak átadásával – a SAF szervezői csapat tagjainak, az instruktoroknak és a támogatóknak az elmúlt 5 évben nyújtott segítséget, majd következett Juan Matos mint konferanszié és újra felizzította a hangulatot: We know how to party!!! És a buli folytatódott.
Mi is belevetettük magunkat egyből a közepébe, a jobbnál jobb dalok nem hagytak nyugalmat, amikor már úgy érezted hogy kész vége, jött még egy észveszejtő szám és nem hagyott pihenni. Néha úgy éreztem hogy a táncparketten lévők egyszerre lélegeznek és mozognak, mintha egyfajta különleges összhang alakult volna ki a táncosok közzött, amit volt szerencsém egy-két szám alatt kívülről is látni. A tánctér mondhatni folyamatosan élt és mozgott! Csupa pozitív élménnyel gazdagodtam az este folyamán. Jobbnál jobb táncosokkal sikerült egy-két szám erejéig együtt lejteni a parketten. Még au instruktorok is örömmel vették a felkéréseket. A Dj-k szinte egymást is pörgették a jobbnál jobb zenei set-jükkel 1-1,5 órás váltásokban: Dj Willy, Dj Willy the Viper, Dj Mauri, Dj Romy, Dj Greg és a többiek.
A buli hivatalosan 7 óráig tartott, az én lábam 6 óra magasságában mondta azt hogy vége. Otthon még egy regeneráló masszázsra is szükség volt hogy pár óra múlva az órákon képes legyek akár egyet is lépni.
Aznap fáradtan de annál inkább kíváncsian vetettem bele magam a hátralevő órákba. A termek előterében lehetőség volt begyűjteni jó pár prospektust a közeljövőben megrendezésre kerülő fesztiválokról, hát mit ne mondjak az egész évemet el tudnám ütni fesztiválra járással: Monaco, Berlin, Lyon, Párizs, Rovinj… Aki új tánccipőt keresett itt lehetősége volt megtalálni az igazit, és ha nagyon megtetszett a fesztivál, emlékképpen SAF-os pólót is lehetett venni.
Az órák végén hullafáradtan hazakullogtam aludni 1-2 órát a vasárnapi buli előtt. Ekkor már arra számítottam, hogy sokkal kevesebben leszünk a hétfői munkanap miatt és elsőre amikor leértünk úgy fél 11 magasságában, így is tűnt. Ekkor jött Dj Greg és mi elkezdtünk táncolni és mire ő befejezte a set-et én szinte teljesen kitáncoltam magam és a tánctér is hirtelen megtelt! Igaz hozzá kell fűznön hogy a Romantikus terem már nem volt nyitva de még így is meglepődtem hogy mennyien maradtak az utolsó partira. A szervezők megtettek mindent hogy a buli minél tovább kitartson és a buli után egyből megszerveztek egy közös reggelizési lehetőséget is a legfanatikusabbak számára fél 8-8 magasságában.
Kisebb hullámvölgyekkel de újfent sikerült felvenni a ritmust a buliban és végigtáncolni az estét. Nem látom értelmét részletezni és nem is biztos hogy tudnám hogy milyen is volt vasárnap, mert egyszerűen ugyanolyan színvonalas, pörgős és óriási hangulatú mint az előző két este. Mindent megkaptam amit egy ilyen bulisorozattól elvártam.
Másnap 2 óra alvás után többed magammal nekivágtunk a hazaútnak míg az akinek ennyi nem volt elég, lehetősége nyílt hétfőn este egy after party-ra Temesvárott már egy másik helyszínen de még mindig a SAF szellemében és keretein belül.
Ha össze kell foglalnom hogy mi is történt ezen a hétvégén akkor azt kell mondjam, ez volt életem eddigi legjobb-legkerekebb külöldi fesztiválja. Minden buli magas színvonalú volt jó zenékkel, jó táncosokkal, jó hangulattal, régi és új ismerősökkel, és kellemes fáradtsággal a végén. Az órákon sok kihívás, új tudásanyag, jó oktatói gárda, jó szervezés volt jelen ami egy jó adag új impulzust adott nekem a tánchoz.
Itt ragadom meg az alkalmat hogy gratuláljak a szervezőknek köztük Szabó Lolitának a kitartó munkájukhoz és remélem hogy hamarosan idehaza is üdvözölhetünk egy hasonló színvonalú nemzetközi fesztivált.
SAF see you next year!
A fotókat Mayer Miklós készítette, még több képet itt találtok: http://www.mayermiklos.com/Salsa/SAF-2012
Szerző: Nagy Balázs
Fotó: Mayer Miklós
