Nagy örömünkre szolgált, hogy részesei lehettünk ennek a fesztiválnak! Mind a légkör, a szervezés, az órák hangulata és nem utolsó sorban a bulik minősége vitte a prímet!
Aki esetleg nem tudná, híres és közkedvelt tanárunk (aki már Magyarországon is járt), Jamba Mulimbwe szervezte a fesztivált.
Mi is az előzménye a Prágában tett látogatásunknak?
Soha nem fogjuk elfelejteni azt, amikor beléptünk a terembe és ott volt Jamba! Az energiája, a karizmatikussága, a jókedve betöltötte az egész teret! Mindemellett az animációk, amiket minden buli alkalmával tart és a hév, ahogyan ezt végzi, teljesen magával ragadott minket! Ezek után szervezett egy kuduro hétvégét Prágában, amin meglátogattuk és azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolunk vele!
Na de a hétvégéről…
Az oktatók között megtalálható volt Pedro Tomas Petchu vagy ismertebb nevén Mestre Petchu, Lanna Zamora & Paulo Cruz, Emilson Bernardes, Giedre Lapaité és Joao N. Rocha, Fernando BumBum Rodrigues, Jacinto Teca Mahula, hölgyek közül Mara Lukama és Jamba táncpartnere Liliana Barnó is jelen volt.
Az órákról: Széleskörű választék volt, amely csak még érdekesebbé tette az egész fesztivált és persze egy időben több helyen is szerettünk volna ott lenni. Igyekeztünk olyan órákon részt venni, amelyre még nem volt lehetőségünk avagy ritkán adódik alkalom magyar vizeken. Gondolok itt például a Rebita-ra, ami leginkább Luanda környékére volt jellemző. A rebita – kimbundu nevén massemba – tánc, visszafogottságával és eleganciájával megmutatja hogyan és milyen öltözetben táncolták az idősek ezt a mára kihalóban lévő táncot, ami a semba egyik elődje volt.
Akit érdekel megnézheti itt:
http://www.youtube.com/watch?v=bpxONil9_mM)
Természetesen a csapat részét képeztük az Afro-House és Kuduru óráknak, melyet Paulo és Lanna ill. Jamba tartott! Itt a hangulat mindig a tetőfokra hág, és az óra végén mindig betéved egy-két plusz tanár akik újabb és újabb animációkat vezetnek!
Mit érdemes tudni erről a műfajról? Ha egy kicsit lehetek személyes, akkor elmondom, hogy a kedvencem!
A Kuduru tánc a szegény rétegtől származik. Akik megalkották ezt a műfajt, őket kuduristas-nak nevezik (énekelni és táncolni is tudják) és énekesek is egyben. (Például Titica.) Természetesen vannak akik csapatban teszik ezt meg (ált. 4-6 fő) vagy egyedül (pl. Puto Prata). A zenék elsősorban az életkörülményekről szólnak, hogy mikkel kell nap mint nap szembenézniük és fel szeretnék hívni a kormány figyelmét erre Angolában. Fontos, hogy a táncuk mindig passzoljon a zenéhez. (Például Chá Doce- Do Macaco c. száma, ahol a majommozgást imitálják, de Puto Prata Frog zenéjében a béka mozgását utánozzák.)
A BULIK: Mivel angolai stílusú volt leginkább a hétvége (ezalatt azt értem, hogy nem volt hallható zouk bass, deep tarraxinha, ghetto zouk), ezért rengeteg semba élménnyel gazdagodtunk! Természetesen tarraxinha zene is szólt, de a finom határokon belül! Emellett több, mint 1 órás afro animációnak lehettünk boldog résztvevői mindhárom alkalommal /péntek-szombat-vasárnap/ egyhuzamban!
Általában este 10 órától reggel 7-ig tartottak a bulik, szóval az „erős izomláz” nem megfelelő kifejezés arra, amit az azt követő héten éreztünk. Minden nap más és más dress-code-ot írtak elő a szervezők. Pénteken candyman, szombaton 70-es évek bulija, vasárnap pedig smart & sexy volt a kötelező öltözet. Preferáljuk az ilyen típusú rendezvényeket, hiszen nem jön elő a kérdés buli előtt 5 perccel sem, hogy Úristen, mit vegyek fel???
Említést kell tegyek arról is, hogy rengeteg lehetőség volt táncolni a tanárokkal és dj-kkel is. Dj Job, Babacar, Virus, Russelius, To’ Costa voltak a felelősek a megfelelő hangulatért!
All in all: Ezt a fesztivált nem szabad kihagyni! Mindenkinek csak ajánljuk és reméljük jövőre több magyar táncos ismerőst látunk majd kint! :)
Joli és Timi, Dóri és Tz