Richard Bona 1967-ben, kameruni zenészcsaládba született, így már fiatalon, ő maga is zenélni kezdett. Először balafonon, furulyán, majd gitáron tanult, melyek készítését is elsajátította. Tehetségére hamar felfigyeltek, sokszor hívták fesztiválokra és ünnepélyekre, majd 1980-ban, mindössze 13 évesen megalapította első együttesét már egy francia város, Douala helyi jazz klubjában. A klub tulajdonosa támogatta őt ennek az új zenei világnak a felfedezésében, és példaképül hamar rátalált Jaco Pastoriusra, akinek zeneisége és munkássága Bona figyelmét a basszusgitár felé terelte. Rövidebb németországi kitérő után visszatért Franciaországba, ahol elkezdte komolyabb jazz-zenei tanulmányait. Franciaországi tartózkodása alatt számos dzsesszklubban fellépett, időnként olyan előadók társaságában, mint Manu Dibango, Salif Keïta, Jacques Higelin, vagy Didier Lockwood.
1995-ben jelenlegi lakhelyére, New Yorkba költözött, ahol már ünnepelt hangszeresként, vokalistaként számos jazz-hírességgel hozta össze a munkakapcsolat, mint Larry Coryell, Michael és Randy Brecker, Mike Stern, Bobby McFerrin, Chick Corea, Herbie Hancock, Chaka Khan, Steve Gadd, vagy épp Snétberger Ferenc, de játszott Jaco Pastorius Big Band-jének lemezein, és közreműködött számtalan más előadó projektjein, így Harry Belafonte, George Benson és Zawinul Syndicate. 2002-ben Bona egy világ körüli turnéra indult azzal a Pat Metheny Group-pal, kiknek (2003-as, 2005-ös) lemezei (melyeken Bona vokalistaként és ütősként is közreműködött) sorban nyerték a Grammy-szobrokat. Ám ő nem maradt sokáig az együttesben, hisz saját szóló-karrierjének folytatására kívánt koncentrálni.
Richard Bona & Mandekan Cubano koncert Veszprémben
2017. július 12. szerda – 21:00 – >> Jegyvásárlás
Info: www.veszpremfest.hu, Facebook
1999-es, első albumát (Scenes From My Life) követően 7 másik stúdióalbum, egy koncertanyag, és egy konceptlemez is napvilágot látott, melyek közül a 2005-ös, ‘Tiki’ névre hallgató korong (melyen John Legenddel is játszik egy közös szám, a ‘Please Don’t Stop’ erejéig) egészen a Grammy-jelölt státuszig emelkedett. Legfrissebb, Quincy Jones producer Qwest lemezkiadójánál, 2016-ban megjelent, ‘Heritage’ címet viselő album Bona számára is új utazás, afro-kubai zenei hatások felé nyitás. A maga köré gyűjtött zenészek egy része kubai: Ludwig Alfonso (dob), Osmany Paredes (zongora), Dennis Hernández (trombita), míg Luisito Quintero (ütős) venezuelai, Rey Alejandre (harsona) mexikói származású. Manapság már mindannyian az amerikai, világzenei szcéna elismert zenészei.
A magyar közönség nem csupán zenei sokszínűsége (jazztől blueson át, világzenéig), alázata, de humora és szórakoztató képességei okán is tenyerén hordja Bona-t; számos formációjával okozott már hangos sikerű koncertélményt az A38-on, Millenárison, MuPa-ban, ill. Debrecenben, Pécsett. Idei, Veszprém-fesztes koncertjére Richard Bona az új lemezének zenészeivel, vagyis a ‘Mandekan Cubano’ névre hallgató formációjával érkezik. Aki az új lemezt meghallgatta, az könnyen képbe kerülhet a várható ‘öröm-koncert’ tánczenei témáiból. A világzenében jártasabb hallgatóknak elsőre az Africando, az Orquestra Baobab, ill. Ricardo Lemvo & Makina Loca zenekarok, vagy akár Eliades Ochoa & Manu Dibango közös, Cubafrica c. konceptalbum által, korábban már kitaposott egyedi stílusvilág ugorhat be, ugyanis ezen formációk elsősorban a szenegáli, (Ricardo Lemvo esetén) kongói (afrikai) harmónia és hangulatiságot ültették bele a latin – Mandekan Cubano esetében a kubai – ritmusvilágba, mely fúzió korábban – ahogy most is – nagyot ütött. A new yorki székhelyű Africando a 90-es évektől az angolszász országok salsa tánczenéjének meghatározó éléskamrája volt, csakúgy, mint a Lemvo vezette, los angelesi Makina Loca; ezalatt az évtizedek óta, mai napig is Szenegálban működő Orquestra Baobab is sikert sikerre halmozott a latinos világzene rajongói között, ‘majd két évtizede a Grammy-díjat is besöpörve.
A Mandekan Cubano ‘Heritage’ c. albuma – talán céltudatosságból is – visszafogott hangszerelésű anyag, az ütősök, vokálok, fúvósok – kortárs salsától/timbától eltérően – nem harsogók, a hangsúly a mondanivalón van; a Bona által előadott ének egyfajta történetmesélésen vezeti keresztül hallgatóit, mely afrikai és kubai hagyományokból egyaránt merít. Az album nyitó dala egy Afrikához szóló fohászt sejtet, míg a második dal már a BVSC-tól is jól ismert Mandinga c. dal egyedi feldolgozása. A korongon sorjáznak még a son montuno, guajira és szerelmes bolero szerzemények, hogy teljes legyen a latin zenei térkép.
Bona idén tehát a latin-, ill. latin-tematikájú világzene fesztiválok színpadait veszi célba, hogy izgalmas, afrikai utazásra invitálja hallgatóságát, ahol kiadós salsa tánc-zenei élményből se leszünk híján. Mondhatnánk, 2-in-1 koncert-élményt ígér, a létező legjobb kombinációban! A kihagyhatatlan lehetőséget tehát nagy szeretettel ajánlom az érdeklődő hazai, latin-, ill. világzene rajongóinak! :)
LINKEK
Szerző: Mihályi Péter