Kategóriák
Beszámoló

Beszámoló: Baila Cuba WS – Nagyágyúk kis hazánkban

2012. szeptember 22-én szombaton a Baila Cuba szervezésében adott helyszínt a Fáklya klub az autentikus afro-kubai workshopnak. Izgatottan vártam a hétvégét, mert az afro-kubai mozgás „anyja és atyja” jött el hozzánk személyesen, nevezetesen Kristina és Chiqui Dixon Svédországból (www.chiqidixon.com).A nevek már önmagukban is sokat mondóak, ha valaki kicsit is járatos latin táncvilágban, s látogatásuk kiváló alkalomnak tűnt, hogy elmélyülhessünk az Orishak mozdulatvilágában.

Őszintén mondom, hogy nagyon örültem a lehetőségnek, mert az az életérzés, amit ezek a táncok közvetítenek, leírhatatlan. Ha vesszük a fáradtságot, akkor a szívünkön keresztül érezhetjük és tapasztalhatjuk meg, mintha magunk is belecsöppennénk – ha rövid időre is – egy ültetvény munkaközösségébe. Előre jelzem, hogy tapasztalataim alapján ezek a táncok nem a lustáknak valók. Irgalmatlan energiákat mozgatnak meg testünkben és azon kívül is, megfelelő alázat és odaadás nélkül bele se kezdjünk, mert nem azt fogja adni, amit várunk tőle. Mondhatnám úgy is, hogy a „nagy durranás” elmarad. De mint ahogy az lenni szokott: „csak annyit kapsz, amennyit beleteszel”, s ez az örök igazság most is érvényes.

Az afro aktualitása nem lehet kérdés a mai latin éjszakában. A timba zene terjedése, több tánc stílus keveredése egy számon belül feladta a leckét az elkötelezett táncosok számára. Hazai oktatók is szép számmal részt vettek az eseményen. Jó volt látni, hogy még az itthoni „öreg harcosok” is beállnak a tanulók sorába.  Természetesen számukra is volt újdonság ezen a szombati napon.

Az egynapos oktatás, mint a programból előzetesen is láthattuk, változatosnak ígérkezett. Az afro-kubai táncok rajongói a santería, kubai eredetű szinkretista vallás szentjeihez (orishas) kapcsolódó táncokkal ismerkedhettek meg. Pl. Oggún, Oyá-Babalú, Ayé, valamint (Kongó) Palo, Makuta.

A nemzetközileg elismert tanárok már előre sejteni engedték, hogy egy igazán jó ws elé nézünk. Tőlük tanultak a ma világszerte közkedvelt tanárok nagy többsége, pl.: Alberto Valdes, Jorge Camagüey és még sok más világhírű táncos.

A helyszín a Fáklya klub, parkettás terme nagy belső magassággal – sajnos ablakok nélkül. Az órák 12-től kezdődtek, 11 órától lehetett regisztrálni. Az afro egyre népszerűbb Magyarországon, erre kiváló bizonyíték, hogy az első órára meg is töltöttük a termet. Körülbelül 50-70 fő érkezett, talán egy picivel több volt a lány, mint a fiú. Az első órában az Oggún került terítékre. Meglepően jól vették a résztvevők az akadályokat. Mindegyik óra első kb. 10 percében egy rövid bevezetőben kaphattunk egy kis plusz információt arról, hogy milyen története van az adott tánc kialakulásának. Ez nagyon fontos dolog azoknak, akik mélyen elkötelezetten szeretnek táncolni, hiszen így tudnak azonosulni, átéléssel igazán táncolni. Az oktatók maximális figyelemmel jártak közöttünk és igyekeztek segíteni, javítani, akinél szükséges volt. Pozitív dolog volt, hogy az elejéről indultunk. Fokozatosan nehezedtek a mozdulatok, ha nem ment, akkor a lehetőségekhez képest több időt fordítottunk az alapok tökéletesítésére. Sajnos ezért is maradt ki Makuta, mivel az Oyá megnehezítette a tanulók dolgát.

Ez az egy nap fejben eléggé kimerítő volt, sokat kellett koncentrálni, figyelni. Táncban, testtudatban sokat tanulhattunk, nagyon jó hangulatban telt az idő. Egy biztos, személy szerint már nagyon várom a következő workshop-ot, ami reményeim szerint már egész hétvégés lesz.

 

Összességében egy igazán színvonalas ws-en vagyunk túl, ahol teljes mértékben odafigyelnek a tanulókra. Alkalmazkodnak és szükség esetén még az órarend is módosulhat annak érdekében, hogy a tudás ne felszínes legyen. Igaz az örök mondás: „a kevesebb néha több”. Melkvi Zsuzsi és csapata mindent megtesz annak érdekében, hogy széles körben elterjedjen ez a stílus Magyarországon. Ígéretet kaptunk, hogy lesz folytatás lassan, de biztosan körvonalazódik az időpont. Annyi már most tudható, hogy 2013 februárjában számíthatunk a következő workshopra.

 

A workshop végén meginterjúvoltuk a főszervezőt, Melkvi Zsuzsit, aki maga is nagy rajongója az afro-kubai mozgásnak.

 

Latinfo: Nagyon lelkesen beszéltél erről a workshopról, láthatóan szívügyed a dolog. Sok munkát fektettél abba, hogy létrejöhessen hazánkban ez az esemény?

Zsuzsi: Először 2005-ben találkoztam az autentikus afro-kubai táncokkal a müncheni Cubamemucho Festival alkalmával. 12 nemzetközileg elismert kubai mestertanár beöltözve táncolta az Orisha Istenek táncait a szombat esti gála alkalmával. Olyan kollektív energiát én még nem éltem át azelőtt. Utánajártam mind a tánctörténetnek, mind a kubai előadóknak. Ezek után úgy éreztem, hogy a küldetésem ez a vonal lesz, hogy Magyarországon is megismerjék a táncosok ezt a műfajt, azaz a Salsa tánc eredetét. A történet azonban csak 2009-ben teljesedett ki, amikor Chiqui Dixon és Kristina Dixon előadóként szerepelt a Rovinj Salsa Festivalon. Óriási tánctudással és tapasztalattal rendelkeznek, pedagógiailag felülmúlhatatlanok, emellett a tánc iránti alázatot és szeretetet közvetítették a tanulók felé. Rátaláltam a megfelelő előadókra és itthon a baráti csapattal rögtön elkezdtük a szervezést (www.bailacuba.hu).

Chiquiről érdemes megemlíteni, hogy Kubában is mindmáig mesterüknek tekintik a táncosok. A „La última rumba de Papá Montero” főszereplője, amely kubai nagydíjat nyert film, de emellett számos táncos filmben szerepelt még. Mivel szívvel-lélekkel szervezem ezeket a workshopokat, ezért a befektetett munka mellékes. Mikor a jelentkezők arcán látom az örömöt és azt, hogy a fejlődésükhöz hozzájárulhattam egy szeletével a kubai kultúrának, ekkor érzem, hogy érdemes volt belekezdeni.

Latinfo: Dixonékkal szokott szó esni a magyar táncos közösségről? Milyennek látják az itteni embereket? Úgy értem tánc terén. Mondd, hogy nem vagyunk reménytelenek… :)

Zsuzsi: Dixonék, Alberto Valdes és Jorge Camagüey is megjegyezte, hogy Európán belül a magyaroknak és az olaszoknak valamiért kivételes tehetsége és mozgáskoordinációs képessége van az afro-kubai táncokhoz. Hogy miért? Lehet, hogy genetikailag kellene utánanézni. :) Salsa berkekben közel tíz éves pályafutásom során nagyon sok tehetséges táncossal / tánciskola vezetővel / tánc fellépő csoport vezetőjével ismerkedhettem meg. Véleményem szerint, aki folyamatosan tanul és képezi magát, nagyon magas szintet érhet el Magyarországon is. Chiqui a legutóbbi workshop party alkalmával (2012. szeptember 22.) elismerően megjegyezte, hogy igazi kubai hangulata volt a bulinak a Barrio Latinoban és nagyon jól képzett salsa táncosokat látott. Az egyetlen dolog amit sajnálnak, hogy a tánciskolák inkább széthúznak ahelyett, hogy egymást támogatnák (minden alkalommal érdeklődnek, hogy mi a helyzet a hazai salsa tánciskolákkal). Együttműködve még sokkal nagyobb fejlődést érhetnénk el a tánc színvonalát illetően. Amikor külföldi előadóktól lehetne tanulni, jó lenne ezeket az eseményeket mindenhol népszerűsíteni, hogy legalább megadjuk a lehetőséget az érdeklődőknek.

Latinfo: Az előző kérdéshez kapcsolódóan: szeretnek hazánkba járni az afro-kubai mozgás nagyjai?

Zsuzsi: Nagyon szeretnek Magyarországon lenni. Imádják a magyar kulináriát, az embereket, az építészetet. A tánctudásunkról pedig azt mondták, hogy az elmúlt évek alatt nagyon sokat fejlődtünk az afro-kubai mozgáskultúrát tekintve.

Úgy gondolom, általánosságban kellemes benyomások érték őket hazánkban. Aki ismeri őket személyesen, nyíltan állíthatja, hogy sztárallűröktől mentes, szimpatikus, kedves, szeretetteljes embereket ismerhetett meg bennük. Sajnos évente csak egyszer tudtam meghívni őket idáig, de remélem, hogy a hazai érdeklődés lehetővé teszi, hogy jövőre két alkalommal is jöjjenek. Nagyon szurkolok, hogy amíg táncórákat adnak külföldön (mert Chiqui már 65 éves), addig minden évben tanulhassunk Tőlük. Ők olyan legendák szerintem a táncban, mint a Buena Vista együttes tagjai a kubai zenében.

Latinfo: Mennyire van érdeklődés a hazai “piacon” az ilyen fajta mozgáskultúrára?

Zsuzsi: Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy akik egyszer eljöttek a Chiqui Dixon workshopra, visszajáró résztvevők. Ennek nagyon örülök, mert ez azt támasztja alá, hogy élvezetes, tartalmas és színvonalas órákat adnak és szeretik Őket a táncosok. Az afrikai eredetű ritmusok energiát, belső felszabadultságot okoznak a dobszólók által, szinte már az órákon is érzékelhetünk egy kisebb transzcendenciát.

Sok tánciskolában nem beszélnek a tánctörténetről, pedig én fontosnak tartom. Honnan ered a Salsa? Mely kultúrák olvasztótégelye Kuba? Ezekre a kérdésekre egy külön „tánciskola független” weboldalon kaphattok némi információt, amelyet együtt szerkesztünk Kertész Miklóssal:

http://www.afrocubandance.net/Tanctortenet.html

Rövid cikkek, de rávilágítanak a lényegre.

Dr. Dornbach Mária nevét külön kiemelném, mert közel 40 éves kutatómunkájával és munkásságával egyedülállóan közvetíti az „Istenek levesestálban” című kötetével a kubai vallási szinkretizmus lényegét (Santería a Katolikus vallás köntösében). Az Orisha Istenek jellemzőit, történetét írja le, amely segíti a megértését a különböző istenek mozgásának, lépéssorozatának.

Latinfo: Mit terveztek a közeljövőben az afro-kubai táncok népszerűsítése és fenntartása érdekében?

Zsuzsi: A Baila Cuba csapatával szeretnénk elindítani az ismétlőórákat a négy év anyagának gyűjteményéből. Hogy milyen formában? Azt hamarosan megtudhatjátok a weboldalunkról! :) Szeretnénk megőrizni és továbbadni ezt a mozgáskultúrát eredeti formájukban. Ezen kívül szeretnénk folytatni a workshop sorozatot. A legközelebbi workshop Chiqui Dixonnal előreláthatóan 2013. február végén lesz.

 

Köszi! :)

Én köszönöm a lehetőséget, hogy beszélhettem egy kicsit Chiquiékről, az afro-kubai táncokról, a Baila Cuba  workshop sorozatról és a hamarosan beinduló ismétlő órákról! :)

 

Szerző: Norberto vs. Chrys