Home » Interjú » Interjú: Ujszászi Dotty – dot.Consla – SOS lebegés

Interjú: Ujszászi Dotty – dot.Consla – SOS lebegés


Ujszászi Dorottya a magyar és nemzetközi kortárs, salsa és zouk élet ikonikus alakja. Azon kevesek egyike, aki nem csak magas szinten műveli a szakmáját, de munkásságában egyben új műfajt is alkotott. Ez a consla, mely a kortárs tánc, a kontakt improvizáció és a salsa ötvözéséből született, s melynek fejlesztésén 2010 óta dolgozik. Borászati szakterminológiával élve olyan legnemesebb szőlőfajták házasításából született cuvée ez, mely elsőre szokatlan, de annál izgalmasabb íz-és élményvilágot ígér! A dot.Consla és Consla Core társulataival Dotty azóta több nemzetközi és belföldi eseményen népszerűsítette a stílust, február 12-én a Bethlen Téri Színházban pedig egy új darab, az SOS lebegés premierjére kerül sor. Ennek apropóján volt szerencsém Dorottyával táncról, a consla születéséről és a készülő darabról beszélgetni.

Egyre többen ismerik vagy hallottak már a consláról, de csak kevesen ismerik születésének körülményeit. Hogy történt ez?

Ujszászi Dorottya: Gyerekkoromban Kubában nőttem fel, így a latin kultúrát már viszonylag korán kezdtem magamba szívni. Miután hazajöttünk, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola elvégzése után a klasszikus és kortárs táncszínházi világban indítottam pályafutásomat a Budapest Táncszínháznál, mellette pedig versenytáncoltam is. Eljutottam viszont egy pontra, ahol választanom kellett a kettő között, így elmaradt a páros tánc. Végül lassan 10 éve, hogy elkezdett ismét hiányozni: kezdetben persze salsa bulikkal pótoltam ezt a hiányt, végül 2008-ban csináltam egy darabot. Ez egy verseny- és moderntánc ötvözet volt, ami nagyon jól sikerült, de Baranya Dávid táncpartnerem külföldre távozásával sajnos rövid kifutásúnak bizonyult. Pár évvel később aztán magyar salsásokkal  – Suba Tamás (Stilo), Zombory Balázs, Szerecsen Évi, Jónás Zsuzsi – összeálltunk kipróbálni, hogy milyen lenne improvizatív keretet adni ennek a történetnek – épp a Bethlen Téri Színházban! Valami akkor megtörtént – emlékszem a jól sikerült próba után feküdtünk a földön, nevettünk és névválasztásról ötleteltünk. Salcon…consla…! – pattant ki végül Zombory Bazsi fejéből a név, amit a műfaj azóta is visel. Miután kiutaztam Londonba, tudatosabban is elkezdtem foglalkozni a salsával, megismerkedtem Leon Rose-zal és innentől elindult a consla története: kezdetben nemzetközi show-kkal, majd improvizációs workshopokkal, később pedig a táncszínházi világban is.

Mi az, amit számodra a consla jelent? Mit tudsz kifejezni vele, amit a többi stílussal külön-külön nem vagy csak részben?

Ujszászi Dorottya: Két markáns vonalnak az összeérése ez, valahol az én önkifejezésemként indult. Aztán rájöttem, hogy nem csak magamnak és értem szól ez. A Consla Core és a dot.Consla megalapításával elkezdtem dolgozni kortárs profi táncosokkal és salsásokkal egyaránt. Arra jöttem rá, hogy a salsásoknak szükségük van több szabadságra, a kortárs táncosoknál pedig hiányzik a vezetés-követésből adódó összhang. Ez a kettő nagyon jól kiegészíti egymást – kötöttség az improvizációval és szabadsággal keverve egy izgalmas egyveleget alkot. A consla tulajdonképpen a minőségi vezetés-követést tanítja minden műfajú és végzettségű táncosnak és erre van igény!

Mi inspirált az SOS Lebegés megalkotására?

Ujszászi Dorottya: Valahogy foglalkoztattak mostanában a különböző életszakaszok, életfázisok. Hatások, amelyek az embereket érik. Személy szerint a 2017-es év nem volt könnyű számomra – van az a köztes állapot, amikor az ember ezt maga mögött hagyja és újrakezd mindent az életében. Ez a tapasztalás ihlette a darabot, illetve az, hogy a lebegés egy kétélű dolog: van, hogy az ember a kétségbeeséstől, van, hogy a boldogságtól „lebeg”. Remélhetőleg mindkettő tetten érhető majd a műben.

Miben másszerű vagy új neked ez a premier koreográfusként?

Ujszászi Dorottya: Most érzem azt, hogy a különböző hátterű és táncos múlttal rendelkező művészek stílusa egybeért a conslában és hogy egyre izgalmasabb dolgokat tudunk megvalósítani. Kuriózum például, hogy ez alkalommal először a zouk és a kizomba is teret kap!

Minden felkészülési időszakban vannak kihívások – szabad tudni, ebben mi volt az?

Ujszászi Dorottya: Mozgáson túl egy világot is megteremteni a színpadon…íz-szín- és élményvilágot. Ez mindig a táncosokkal együtt és velük kölcsönhatásban is zajlik – mindenesetre nagyon jó úton haladunk!

Korábbi munkásságodban nagy szerepe van az improvizációnak. Tetten érhető majd ez az SOS Lebegésben is?

Ujszászi Dorottya: Természetesen, körülbelül olyan 25%-ban. Sok rész persze meg van koreografálva – de van például, aki már látta az előmunkálatokat és azt hitte improvizáció szemtanúja. Ez jó jel!

Hogy kell elképzelni esetedben a koreografálást és az alkotómunkát? Hogy jutsz el egy lelkiállapottól vagy inspirációtól a megkomponált műig?

Ujszászi Dorottya: Kicsit olyan, mintha több szálon indulnának el a motívumok és ezeket megpróbálnád összekötni. Van egy téma és nyilván múltbeli tapasztalatok, vízióim a mozgásvilágban, de ez csak a váza a darabnak, egy kiindulópont – a legizgalmasabb, mikor ezt megosztod és elindul egy közös formáló és alkotómunka. Sokszor van, hogy a táncosok mozgása vagy éppen a darabra írt zene engem is tovább inspirál, elkezdem a színeket, a ruhát, a díszletet látni. Ez egy oda-vissza játék. Érdekes egyébként, hogy amíg táncos voltam, magamnak koreografáltam és táncoltam a színpadon. Koreográfusként kívülről ez borzasztó nehéz és ezért gyakran „járok ki- és be” a darabban, megcsinálom, megélem én is, ezután próbálom átadni.

A te szavaidat idézve az SOS Lebegés a consla „nyelvén” kalauzol minket. Sajátos nyelv ez csakugyan – ki érti ezt a nyelvet, kiket szólít meg a táncvilágban leginkább?

Ujszászi Dorottya: Időszerű a kérdés, mert aki már belelátott a készülő műbe, állította, hogy már nem annyira felfedezhető benne a salsa. Ennek örülök, mert ez azt jelenti, hogy a kortárs és a salsa ténylegesen „egybeforrt”. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy az örömmámoros latin zene és mozgásvilág nem feltétlen lesz jelen. A valami újra nyitott és érdeklődő salsa, zouk és kizomba táncosoknak mindenképpen ajánlom viszont, a kortárs táncosoknak pedig azt mondanám, hogy ez az ő ízlésvilágukhoz ezúttal közelebb álló élményt ígér és hogy a páros táncban igenis vannak beemelhető elemek.

Milyen általános üzenetet hordoz a darab a mai táncos közösségnek vagy akár a hétköznap emberének?

Ujszászi Dorottya: Két dolgot fogalmaznék még. Az egyik az emberi része – nehéz témát és lelkiállapotot dolgoz fel a mű, de igyekeztem úgy megalkotni, hogy ne hagyjon benne egy kellemetlen allapotban, hanem keresztülvigyen egy úton. Hogy valahol elfogadjuk, hogy igenis szükségünk van néha mélypontokra: nehéz benne lenni, de utólag értjük miért történt és sok tapasztalattal gazdagodunk.

A másik a táncműfaji része – itt az lehet a fontos üzenet a salsa, zouk, kizomba és kortárs közösségnek egyaránt, hogy a fúzió remek dolog, hogy a nyitottság fontos és hogy merjünk kísérletezni!

Két nagyon különböző világot próbálsz tehát összehozni?

Ujszászi Dorottya: Hát kettőt legalább… (kacaj)

Szerző: Medovarszki Tamás

Az előadás facebook oldala:
https://www.facebook.com/events/150173238881740/

Jegyvásárlás:
http://www.bethlenszinhaz.hu/jegyvasarlas/